Jellem



Egy nemzet nem annyira fegyverei erejének köszönheti boldogulását, mint inkább polgárai jellemének. Az életben való boldoguláshoz a jellem fontosabb, mint az iskolázottság.

Ezért a jellem elsőrangú érték mind a nemzet, mind az egyén számára. De ha a jellem dönti el az ember boldogulását, addig kell kifejleszteni, míg az élet útján el nem indul; amíg a fiatal lélek fogékony! A jellemet nem lehet beleverni a fiatalokba. Csírájában már megvan benne, csak ki kell belőle bányászni, és ki kell fejleszteni. Hogyan?

A jellem nagy általánosságban a környezet eredője. Vegyünk például két ikret. Tanítsd mindkettőt az iskolában ugyanarra, de iskolán kívül helyezd őket gyökeresen más környezetbe, más pajtások közé és más otthonba. Éljen az egyik szerető, megértő édesanya mellett, tiszta és becsületes játszótársak között, ahol becsületére van bízva, hogy az együttélés szabályait kövesse... A másik viszont lustálkodjék piszkos lakásban, mocskos szájú, enyves kezű, civakodó cimborák közt. Vajon ugyanolyan nemes jellemmé fejlődik-e, mint ikertestvére?
Naponta ezerszámra vesznek el fiatalok, mert hagyják, hogy jellemtelenekké s ezért haszontalan naplopókká, váljanak, akik magknak szenvedést, a nemzetnek pedig szégyent és veszedelmet jelentenek.
Meg lehetne őket menteni, ha megfelelő környezetet és társaságot lehetne teremteni számukra életüknek fogékony szakaszában És ezerszámra vannak mások, akiket talán nem lehet ilyen alacsonyí színvonalra helyezni, akikből még derekabb, hazájuknak még értékesebb és magukkal még elégedettebb emberek válhatnának, ha kellő időben meg lehetne győzni őket, hogy törődjenek jellemükkel.
A cserkészek kiképzésének legfontosnn feladata épp a jellemre való nevelés! Jól figyeljünk! Nem az oktatás, hanem a nevelés, vagyis rákapatni cserkészünket arra, hogy, magának tanulja meg, a maga kedvére mindazt, amre jelleme kialakításához szüksége van.


Lovagiasság és korrektség

A középkori lovagok kódexe az úriember viselkedésének alapja, mióta úgy Krisztus után 500 körül, Artúr király megalkotta a Kerek Asztal lovagjainak törvényeit
A lovagkor romantikája minden fiatalt vonz és hat erkölcsi érzékére. A lovagi kódex becsületességet, önfegyelmet, udvariasságot, bátorságot, önzetlen kötelességérzetet és szolgálatot és a vallás gyakorlását tartalmazta.
Ezeket a törvényeket VII. Henrik idejében a következőképpen szövegezték meg:

1. A lovagok az éjszakai pihenő kivételével soha nem tehették le fegyverzetüket.
2. Keresniök kellett a kalandot
3. Védelmezniök kellett a szegényt és gyöngét.
4. Segítséget kellett adniok annak, aki igaz harcban bajba jutva segítségüket kérte.
5. Meg nem sérthették egymást.
6. Harcolniok kellett hazájuk védelméért és jólétéért.
7. Nem a haszonért, hanem a becsületért kellett munkálkodniok.
8. Igéretüket soha semmi okból meg nem szeghették.
9. Föl kellett áldozniok magukat hazájuk becsületéért.
10. Inkább kellett választaniok a becsületes halált, mint a becstelen meghátrálást

A lovagi eszmények és a korrekjtség eszménye minden másnál alkalmasabb arra, hogy a fiúk magukba plántálják őket, és kifejlesszék azt a szilárd igazságérzetet, amelynek jellemük részévé kell válnia, ha igazán jó állampolgárokká akarnak válni.

Azt a képességet, hogy a dolgokat a másik ember szemével is tudják látni, a szabadtéri játék fejleszti, ahol fontos a korrektség, legyen az például "zászlórablás" vagy "futár". Játék közben a legszigorúbban be kell tartani a szabályokat, ami önmérsékletet és kiegyensúlyozottságot követel a játékosoktól, és végül úgy illik, hogy a győztes sajnálatát fejezze ki a vesztesnek, és az ellenfél legyen az első, aki üdvözli a győztest, és gratiulál neki. .
Ezt addig kell gyakorolni, míg szokássá nem válik.

A korrektségre való nevelés másik értékes segédeszköze, ha vitát rendezünk olyan kérdésekről, amelyek érdeklik a fiatalokat, és alkalmat adnak nekik, hogy a kérdés mellett vagy ellene érveljenek. . Mindezt azért, hogy rájöjjenek: minden lényeges kérdésnek két oldala van, -és ne szabad senkinek az ékesszólásától elkápráztatniok magukat, míg meg nem hallgatták a másik fél véleményét is a tárgyról, - s hogy mindkét fél érveit mérlegelniök kell, mielőtt döntenének, ki mellé állnak.

Ennek gyakorlati módja nem az, hogy kézfelemeléssel szavaznak, mert a habozó vagy figyelmetlen fiú ilyenkor a többség mellé áll. Mindenki írja egy kis cédulára, hogy "igen" vagy "nem", s ezt adja át. Euz biztosítja, hogy a kérdés mindkét oldalának kellő mérlegelése után fog dönteni.
Ugyanígy a komolyan és az igazi esküdtszékit utánzóan rendezett játéktárgyalás vagy döntőbíráskodás is nagyon értékes lehet, hogy cserkészeink megtanulják az igazságosságot és korrektséget, amellett kis izelítőt ad, milyen állampolgári kötelességek várnak rájuk, ha majd esküdtek vagy tanuk lesznek. A csapat becsületbírósága további lépés ebben az irányban, mivel a fiúknak, mint a bíróság tajainak a vállát itt igazi felelősség terheli, még jobban megértik, milyen komolyan kell venniök állásfogalásukat, és arra ösztönzi őket, hogy gondosan latolgassák az igazságos döntést, miután mindkét fél érveit meghallgatták.

Az a cserkészvezető tehát, aki leleményességét a korrektségnek, az önzetlenségnek és a másokkal szembeni kötelesség tudatának kifejlesztésére használja fel, bőségesen talál alkalmat akár a szobában, akár szabadban, hogy cserkészeit jellemre nevelje. Az autonóm állampolgár kialakításának ez az egyik legfontosabb feltétele és eszköze.


Fegyelmezettség

Hogy egy nép boldoguljon, fegyelmezettnek kell lennie. A tömeg pedig csak akkor lesz fegyelmezett, ha egyénei fegyelmezettek.

A fegyelem szó szükségképpen szoros kapcsolatban van a tekintély, a kötelességtudás és a parancsoknak való engedelmesség fogalmával.
A cserkészetben megkívánt fegyelmet nem érhetjük el erőszakos rendszabályokkal, hanem csak ösztönzéssel, - vagyis azzal, hogy a fiatalt önfegyelemre neveljük, és azzal, hogy legyen kész feláldozni önző kedvteléseit, sőt mutasson készséget, hogy más javáért feláldozza önmagát. Ez a nevelés akkor a leghatékonyabb, ha mi mutatunk példát, - másrészt ha nagyon megbízunk benne. Cserkészünknek éreznie kell, hogy ezt elvárjuk tőle. - Az őrsi rendszer a legalkalmasabb a felelősségtudat kibontakoztatásában. Az őrs tagjainak nagyon tudniuk és érezniök kell, hogy az őrsvezető felelős mindazért, amit a tagok csinálnak. Ez viszont azt vonja maga után, hogy az őrs minden tagja felelős saját tetteiért.

1596-ban figyelmeztették az angol Erzsébet királynőt, hogy annak az államnak, mely elhanyagolja ifjúságának nevelését és fegyelmezését, semmitérő katonái lesznek, - sőt állampolgárai sem érnek semmit. A mondat így hangzik: "Az igazi fegyelem hiányában a fejedelem és az állam ideje és vagyona reménytelenül elherdálódik".

Hogyan neveljük cserkészeinket a fegyelemre?
Nem azzal, hogy rossz szokásaikért büntetjük őket, hanem ha olyan jó időtöltést találunk ki számukra, ami leköti figyelmüket, és elfelejteti velük a rosszat és leszoktatja őket róla. - A másik fontos kellék: a cserkészvezető követelje meg a fegyelmet és a pontos, gyors engedelmességet az apró részletekig. Például: hancurozás csak akkor legyen, ha erre engedélyt adunk, de azt időről- időre adjuk is meg nekik.


Becsületesség

Ennek alapja maga a cserkésztörvény, hiszen ezen nyugszik az egész cserkésznevelés. Pontjait gyakran és visszatérően ki kell fejteni a fiataloknak és gyakorlati, egyszerű példákkal kell érthetővé tenni, miként alkalmazzák mindennapi életükben.

Nincs jobb tanítás, mint a példamutatás. Ha a cserkészvezető minden tettében a cserkésztörvény szerint jár el, a fiatalok is hamarosan követni fogják. Érezzék azt, hogy vezetőjük számára a becsületesség a legfőbb törvény, melyre épp úgy fogadalmat tesz, mint cserkészei. "A cserkész becsületében bízni kell", más szóval a cserkész megbízhatósága az a pont, amelytől a cserkész egész magatartása és fegyelmezettsége függ. Ezért még fogadalomtétel előtt a vezető nagyon gondosan magyarázza el fiainak, hogy mennyire fontos alapot nyújt a cserkésznek az egyeneslelkűség és a feltétlen igazmondás! .

A cserkészavatást szándékosan tesszük szertartásossá, mert ha egy ritus ünnepélyességgel folyik, az hat a fiatalokra. Úgy végezzük a fogadalomtételt, hogy a ritus a lehető legerősebb benyomást tegye rájuk.
Mivel a fiúk hajlamosak a felejtésre, ezért nem szabad megengedni, hogy az, aki ünnepélyesen megigérte, hogy teljesíti a cserkésztörvényt, ne tudja bármikor, hogy mit mond a törvény.

Ha a cserkész egyszer megértette, hogy mit jelent ez a szó: becsület és felavatásakor külön is becsületére bízták, hogy tartsa is meg azt, amit igért, akkor a cserkészvezetőnek teljes bizalommal kell lennie iránta minden dolgában. Mutasd meg neki, hogy felelősségtudó lénynek tartod. Bízd meg valamivel és várd el tőle, hogy feladatát hűségesen lássa el! Ne kémkedj utána, hogyan tesz, - hadd végezze a maga módján, - hadd lőjjön bakot, ha éppen úgy fordul; de mindenképp hagyd dolgozni, és bízzál abban, hogy legjobb tehetsége szerint teszi. . Mindig a bizalom legyen erkölcsi nevelésünk alapja.

A fiúkkal, lányokkal végzett munka sikerének titka a felelősségteljes feladatok kiosztásában rejlik. Különösen érvényes ez a legnehezebben kezelhető, legzabolátlanabb fiatalok esetében.

Az őrsi rendszernek épp az a célja, hogy minél több fiúnak/lánynak adjon igazi felelősséggel járó feladatot, hogy jellemük kifejlődhessen. Ha a cserkészvezető igazi hatáskört ad őrsvezetőjének, ha sokat vár tőle és szabad kezet enged neki munkájában, többet tesz a jellemének fejlődéséért, mint amennyit bármilyen iskolai oktatás valaha is tehetne.



Önbizalom

Egy cserkész igazában nem is fogja fel addig a cserkészkiképzés teljes értékét, amíg le nem teszi az első osztályú próbát. Ennek anyagát úgy állították össze, hogy az a fiú, aki bebizonyította, hogy elérte ezt a fokot, joggaltekinthető úgy, hogy elsajátította a férfias, igazi állampolgárra jellemző tulajdonságok alapjait.

Amikor a fiú rájön arra, hogy ő már nem ujonc, hanem felelős és megbízható személyiség, magabiztossá válik! Vagyis remény és ambició ébred benne. Észreveszi, hogy különb legény, mint volt azelőtt, - és ezért egyre erősebbé válik benne az az önbizalom, ami reményt és bátorságot ad neki az élet megpróbáltatásai között, ami bátorítja, hogy ne engedjen, amíg ki nem harcolta a sikert.
A próbák úgy vannak megtervezve, hogy mindegyik hasznára van kézügyessége és leleményessége fejlesztésében, minthogy a többiekkel kell összedolgoznia és így szükségképpen felelős a munka ráeső részéért.
Az úszásnak példál az a szellemi, erkölcsi és fizikai nevelő értéke, hogy azzal a tudattal tölt el, hogy úrrá lettél a víz fölött, és ha sor kerül rá, életet menthetsz.
Amikor Bi- Pi a dél- afrikai rendőrség oktatója volt, embereit sokszor 400- 500 kilométerre küldte párban, hosszú lovaglásra, hogy megtanulják, hogyan gondoskodjanak magukról és hogy használják a fejüket. De ha egy kicsit nehezebb fejű legényre akadt, magában küldte ki, hogy minden segítség nélkül maga találja meg az utat, - maga gondoskodjék élelemről magának, lovának, - segítség nélkül készítse el jelentését. . Ez volt a legjobb módja az önbizalom és önálló gondolkozás kifejlesztésének. Legjobb meggyőződésemmel ezt az elvet ajánlom a cserkészvezetőknek is cserkészeik neveléséhez



A TÁBOR, MINT AZ ÖNBIZALOMRA NEVELÉS LEGJOBB ISKOLÁJA

Minden iskola között a legjobb a tábor a jellembeli tulajdonságok kifejlesztésére. A környezet egészséges, a fiúk felajzottak és lelkesek, körös-körül az élet minden érdekessége, - a cserkészvezető pedig állandóan kézben tarthatja őket éjjel-nappal. A táborban találja meg a vezető a legjobb alkalmat arra, hogy minden cserkésze egyéni tulajdonságait megfigyelje és megismerje, és fejlődésüket a szükséges irányba terelje. A cserkések pedig a jellemformáló tulajdonságokat a tábori élet során, alkalmilag sajátítják el, mert a táborban a megértő cserkészvezető vidám és rokonszenves irányításával szinte észrevétlenül magukba szívhatják a fegyelmet, találékonyságot, ötletességet, önbizalmat, kézügyességet, természetjárást, erdei és vizi életet, csapatszellemet, stb. Egy hét ilyen élet felér hathavi elméleti oktatással az otthonban, bármilyen értékes legyen is az.


ÖRÜLJÜNK AZ ÉLETNEK

Miért tekintjük a természetjárásat a cserkészet kulcstevékenységének? Ez az a kérdés, mely megkülömbözteti a cserkészetet a többi fiúegyesülettől.
Könnyű válaszolni rá. " Mi nemcsak arra akarjuk megtanítani a fiatalokat, hogy éljenek, hanem arra is, hogy hogyan éljenek". Tehát arra, hogyan élvezzék magasabb értelemben az életet.

A természetjárás a legalkalmasabb eszköz, hogy kitágítsa a fiatalok értelmét és gondolkozását, egyúttal megtanítja őket a természet nyújtotta szépségek értékelésére, és így rávezeti őket az élet magasabb rendű élvezetére. A természet csodálatos remeklésein keresztül megismerik a Teremtőt. Ez a vallásosságnak is konkrét alapja, különösen ha ezt összekötjük az Ő akaratának mások szolgálatában való tevékeny végrehajtásával.
Más szóval a boldogság a belső öntudat és külső érzék együttes műve. Akkor érjük el, ha lelkiismeretünk és érzékeink egyaránt megkapják a magukét. Ha a fenti idézetmeghatározás igaz, az ellenkezője legalább annyira igaz, - ti. hogy a szépség felismerése önmagában nem jelenthet boldogságot, ha lelkkiismeretünk nem nyugodt. Ha tehát azt akarjuk, hogy fiataljaink boldogságot találjanak az életbe, rá kell szoktatnunk őket, hogy embertársaikkal jót tegyenek, és ezen felül lássák meg a szépet a természetben.
Ez utóbbihoz a legrövidebb út a természet megismerése, ahol "könyvünk a rohanó patak. ahol a kövek is beszélnek, és jóra oktat minden"

Cserkészeink legtöbbjének még nem nyílt fel ehhez a szeme és a cserkészvezetőre vár az az öröm, hogy ezt a fontos operációt végrehajtsa. Mihelyst az erdei élet vágya motoszkálni kezd a fiatalok fejében, magától kialakul a megfigyelés, az emlékezés és a következtetés képessége, -majd jellemüknek részévé válik. Ezek az élmények megmaradnak, bármilyen foglalkozást választanak is később.

Amint a a természet csodái kitárulkoznak a fiatal értelem előtt, ugyanúgy szépségeit is fel lehet fedezni számára, és így apránként kezdi megismerni a bennük rejlő titkokat. Amikor aztán felébred cserkészünkben az érzék a szépség iránt, ez ugynúgy magától továbbfejlődik, mint a megfigyelőképesség. Igy lophatjuk be szivébe az élet örömét még a legszürkébb környezetben is.

Elcsépelt közhely, hogy a kamaszoknak semmi érzékük sincs a szépség, a művészet vagy a költészet iránt. De emlékezem egy esetre, ami ellene mond ennek a közhelynek. A fiúkkal egy viharos tájképet nézegettünk, melyről Ruskin azt írta, hogy az egész vihartépte tájon csak egyetlen jele van a békének. Az egyik fiú habozás nélkül arra a kis kék foltra mutatott, ahol a szélfútta felhőfoszlányok közül kimosolygott a békés ég.... . Vagyis tévedés azt gondolni, hogy fiataljaink "vakok" és nem élvezik és nem látják meg a szépet.

Már az sem kis dolog, ha a cserkész mosolygós arccal jár-kel az utcán. Egy kis örömet lop a járókelők szívébe. Érdemes megpróbálnunk, hogy erre, mint a nagyobb örömszerzés első lépésére rávegyük.


MAGASABB ÉLETFELFOGÁS: A TISZTELETTUDÁS

A magasabb életfelfogás magától adódóan az Isten iránti tisztelettel kezdődik, és ezt a legtalálóbban tisztelettudásnak nevezhetjük.
Minden vallás alapja az Isten, a felabarát és a magunk iránt kinyilvánított tisztelettudáson nyugszik.
Az Isten tiszteleletének módja vallásonként más és más. A mi feladatunk az, hogy
támogassuk fiataljainkat abban, hogy kifejlődjék bennük a tisztelettudás erénye, akármilyen hitet vallanak is.
Teljesen meg vagyok győződve, hogy többféle módja van a vallásosságra való nevelésnek. . A megoldás a cserkész egyéniségétől és körülményeitől függ. Az a nevelési módszer, amely az egyiknél eredményt hozhat, a másiknál hatástalan maradhat. A vezetőn múlik, hogy a helyes módszert kiválassza.
A hitet meg lehet kapni, de nem lehet megtanulni. Nem olyan, mint a ruha, amit kivülről magunkra ölthetünk vasárnapi használatra. . A hit, a vallás cserkészünk jellemének lényeges része;lelki eredmény, nem pedig burok, amit le lehet vetni. Személyiség, belső meggyőződés kérdése, nem pedig oktatásé.

Tudomásul kell vennünk, hogy korunk embereinek nagy hányadát csak nagyon kis mértékben irányítja vallásos meggyőződés. Ezt az esetek nagy többségében annak kell tulajdonítanunk, hogy fiataljainkat vallási tanítás során nem nevelték, hanem oktatták.
Ennek az lett a következménye, hogy a hittanórán vagy a vasárnapi istentiszteleten a legkiválóbbak megértették ugyan, hogy miről van szó és tökéletesen megtanulták a vallás betűit, de sok esetben nem férkőztek a tanítás lényegéhez. Legtöbbjüket nem kapta el a meggyőződés tüze, s miután kikerült az iskolából, közömbösségbe vagy vallástalanságba süllyedt, és nem akadt senki, aki ezeket a fiatalokat életük kritikus éveiben, 16-24 éves korukban visszatartotta volna a közönytől.
Ami a kérdés gyakorlati oldalát illeti, a cserkézvezető minden esetben rengeteget segíthet abban, hogy a csapatban a cserkészek vallásos meggyőződése megerősődjék. Legjobb, ha a táborban minden különösebb magyarázkodást félretéve, ő maga kezdi meghonosítani az imát. Kiváló alkalom erre a zászlófelvonás reggel, amikor a természet, az erdő, a bokrok, a virágok, a madarak amúgyis fogékonnyá teszik mindannyiunk lelkét a Teremtő előtti tiszteletadásra. .

A magyar cserkészélet kezdettől fogva gyakorolja ezt, és felejthetetlenné teszi a reggeli zászlófelvonás perceit. Vannak imáink, melyeket a tábor lakói szivesen énekelnek is.

Ragyogva fénylik már a Nap,
Az Úrhoz szálljon énekünk,
Hogy minden ártót űzzön el,
Járjon ma mindenütt velünk....

A többi versszak is a tábor életét segíti elmélyíteni, szebbé, jobbá alakítani: "Nyelvünket fogja fékre ma.... Lakjék szivünkben tisztaság..." A napi jótett, a nélkülözhetetlen önfegyelem mennyi segítséget kap, amikor a csapat minden tagja lelkesen énekli:

Hogy majd a Nap ha távozott
S az óra újra éjt hozott
Lemondásunk szent éneke
Legyen az Úr dicsérete.

Ezt az alkalmat ragadja meg a tábor vezetője, vagy az un. napostiszt, hogy rövid útmutatást adjon a jelenlévőknek, mondja el a napi jelszót, melynek telejesítéséhez az Isten segítségét kérjék. (Például: "Ha felhúznak, ne ketyegj!")...Egy-egy velős mondatban, saját szavaival megsejteti cserkészeivel, hogy ő maga is rendszeresen imádkozik, csodálja a Teremtő alkotásait, kéri segítségét az élet ezernyi problémáinak megoldásában.
Napközben is fel lehet hívni a figyelmet a reggel megfogalmazott jószándékra, -étkezés előtt és után a csajkában kapott ételért és a forrásból merített friss vízért mondott rövid ima újból kapcsolatot teremt a cserkész és az Isten között.

Az igazi cserkésztábor vagy őrsi portya legfelejthetetlenebb időpontja az esti tábortűz és a zászlólevonás. A vidám mókázás és nótázás belesimul egy-egy vallásos témájú ének áhitatába, mely átvezet a táborparancsnok napi összefoglalójába. Ennek nélkülözhetetlen része a napi események értékelése a cserkészek Tíz törvényének mérlegén. Ezek a törvények különben is az örökérvényű isteni parancsok szellemét sugározzák. Igy a lelkiismeret- vizsgálat, majd az azt követő néhány percig tartó csend olyan légkört teremt, hogy cserkészeink legtöbbje templomban érzi magát és egész életére, karakterére maradandó nyomot, szent pecsétet vés. Ilyenkor történik a figyelmeztetés, az esetleges nagy viták, veszekedések rendezése, sőt -ha szükség van rá- a bocsánatkérés.... De ilyenkor még őszintébb és hitelesebben hat a dicséret, mellyel sohase fukarkodjunk: nevezzük meg azokat, akik a nap folyamán példaadóan viselkedtek, és megvalósították a napi jelszó üzenetét.

Megint utalva a magyar cserkészek közel százéves gyakorlatára, az esti imánkat is leírom:

A napvilág leáldozott;
Kérünk Teremtőnk Tégedet,
Maradj velünk kegyelmesen,
Őrizzed, óvjad népedet.

A rossz álmok távozzanak
És minden éji képzelet.
Ellenségünket űzzed el,
Hogy testünket ne rontsa meg.

Add meg, kegyelmes jó Atyánk,
És Egyszülöttje, add nekünk,
És Szentlélek, Vigasztalónk,
Örök felséges Istenünk

Amen.

Egy jól sikerült tábor után már könnyebben be lehet vezetni az őrsök, rajok gyűlései, foglakozásai előtti imát. Ennek is meg van a hagyománya a magyar cserkészetben.

Munka kezdetén:

Mindenható örök Isten. Alázatos szívvel fordulok hozzád munkám kezdetén. Nagyratörők az én céljaim, de gyarló az én erőm. Kérlek azért minden erő forrása, támazd meg az én gyengeségemet, és tedd eedményessé munkámat, hogy azzal, amit teszek, a Te dicsőségedet növelhessem. Hazámnak és embertársaimnak javára lehessek.
Segíts meg, hogy jellemem épületét egyre magasabbra emelhessem, szent igazságodtól és a bcsülettől soha el ne tántorodjam. Amen.


Munka után:

Hálát adok Uram, az imént vett jókért. Erős a szándékom, hogy igaz jótettek fakadjanak nyomukban. Add szándékomra áldásodat.
Amen.


Mindezt a tisztelettudással kapcsolatban kivántuk elmondani. De van még terület, ami szorosan e témához tartozik. Ez pedig az


ÖNBECSÜLÉS.

Nem szabad ugyanis elfelejtkeznünk arról, hogy az Isten és a felebarát iránt gyakorolt tisztelettudás sokrétű, és aligha jöhet létre, amíg cserkészünket nem tanítjuk meg a legmagasabb értelemben vett önbecsülésre.

E felé megint csak a temészet megismerése lehet az első lépés. Tanulmányozhatjuk vele a növények vagy a madarak vagy a kagyló anatómiáját, és rámutathatunk, hogy ez a Teremtő csodálatos műve. Aztán hasonlóképpen vizsgálhatjuk vele saját anatómiáját: a csontvázat, a rá épülő húst, az izmokat, az idegeket és inakat, a vérkeringést és a lélegzést, az agyat és a mozgás irányítását, ami a legapróbb részletekig ismétlődik millió és millió emberi lénynél, s mégsem akad kettő, akinek arca vagy ujjlenyomata azonos volna. Keltsük fel cserkészünkben a tiszteletet csodálatos teste iránt, amelyet azért ksapott, hogy mint Isten kezének művét és templomát fenntartsa, és fejlessze . Ez a test fizikailag alkalmas a jó munkára és a bátor tettre, ha a kötelességtudás és lovagiasság szelleme vezérli, azaz magasztos erkölcsi szellem.
Mindezt természetesen nem szabad prédikációként elmondani csupán, hanem a vele való foglalkozásból kell következnie
Igy alakul ki az önbecsülés.


HŰSÉG

A mások iránti hűséget nem annyira vallomással, mint inkább önkifejezéssel és cselekedeteinkkel kell kifejeznünk. A mások szolgálata és az önfeláldozás szükségképpen magába foglalja azt a készséget, hogy a hazát szolgáljuk.
A haza iránti hűségnek legnagyobb értéke abban van, hogy nézeteink kiegyensúlyozottak legyenek. Külső jelei, mint amilyen a zászló előtti tisztelgés, a nemzeti himnusz alatti vigyázzállás stb. mind hozzájárul kifejlesztéséhez. De a lényeges az, hogy az ilyen külső tiszteletadásban mgnyilvánuló lelkület kifejlődjék.... Hűség önmagához, jobbik énjéhez, - ez a cserkész nagy lépése önmaga kiteljesítése felé