Korkép

Korunk történelmi paradoxona, hogy
az épületeink magasabbak, az önuralmunk kisebb,
sztrádáink szélesebbek, nézőpontjaink szűkebbek,
többet költünk, de kevesebbünk van,
többet vásárolunk, de kevésbé örülünk neki,
nagyobb házakban élünk, de a családok kisebbek.

Bővelkedünk kényelemben, de szűkölködünk időben,
a végzettségünk magasabb, az értelmünk kevesebb.

Több lett az ismeretünk, de fogy az ítélőképességünk,
szakértőbbek lettünk, de több a problémánk,
több gyógyszerünk van, de kevésbé vagyunk egészségesek,
megsokszoroztuk tulajdonunkat, de csökkentek értékeink,
sokat beszélünk, ritkán szeretünk, és túl gyakran gyűlölünk.

Megélhetésünk van, életünk már kevésbé,
éveket adtunk az életünknek, de nem adunk életet az éveknek,
eljutottunk a holdra és vissza, de gondot okoz átmenni az új
szomszédunkhoz.

Meghódítottuk a világűrt, de nem a belső űrt,
tisztítjuk a levegőt, de szennyezzük a lelkünket,
hasítjuk az atomokat, de előítéleteinket nem,
duzzad a jövedelmünk, fonnyadnak erkölcseink,
mennyiség dolgában előreléptünk, minőség dolgában vissza.

A magas emberek - alantas jellemek, a zsíros profit és sovány
kapcsolatok korát éljük, a világbéke és helyi háborúk korát, a
többféle étel és kevesebb táplálék korát,
a két jövedelem - több válás korát,
a fényűző házak és széthullott otthonok korát.

Azt a kort, melyben sok van a kirakatban és kevés a raktárban.
Azt a kort, melyben a technika révén ez a levél eljut hozzád,
azt a kort, melyben eldöntheted, hogy változtatsz,
vagy egyszerűen eldobod ezt az üzenetet."