Ötvenöt  éve  robbantották  fel  a  Regnumot

 


Ötvenöt  éve  robbantották  fel  a  Regnumot

Szomorú évfordulóra emlékeznek azok, akik nem felejtik el Budapest egy­kori csodaszép templomát, a Városliget mezsgyéjén felépített Regnum Marianumot, amit Rákosi Mátyás utasítására 55 évvel ezelőtt, 1951. szep­tember végén robbantottak fel. Fogadalmi templom volt, s a két világháború között annak emlékére építették, hogy Magyarország megszabadult a tanács­köztársaságtól.

Amíg állt a Liget széli Regnum Marianum, a párizsi Sacré Coeurre emlékeztetett. Nem véletlen a hasonlatosság, bár a terveket Kotsis Iván, a pesti egyetem modern építéstechnika professzora egyértelműen magyar vi­szonyokra ültette. A templom kupolájánál például a Szent Koronát vette mintául. Amúgy az 1820 négyzetméteres, kupolás templom formája a jeruzsálemi Szent Sír-templomot juttatta eszünkbe. A Regnum Marianum és a párizsi Sacré Coeur közötti további hasonlatosság, hogy mind a kettőt az egy­ház ellenes elveket képviselő terror elmúltával emelték. A párizsit a kommün, a Regnum Marianumot pedig a tanácsköztársaság bukása után. Mégpedig mindkettőt hálából. A Regnum Marianum 1922-ben megfogalmazott alapító okirata mindezt így foglalja össze: „Emeljük e templomot, hogy maradandóan emlékeztessen mindenkit a vörös rémuralom borzalmaira, melyeket ránk zúdított az egyházunkról megfeledkezett hűtlenség, önzés és gyűlölködés”. A Regnum hivatalos neve Magna Domina Ilungarorum, azaz Magyarok Nagyasszonya volt. Közkeletű nevét az építési kezdeményező regnumos atyák szervezetéről kapta, amely 1896-ban kilenc fővárosi hitoktató kezdeménye­zésére, mint az egyházmegyei világi papok és hitoktatók közössége jött létre. Prohászka Ottokár nagyban támogatta ezt a közösséget, amely a szent életű pap vallásnevelési elveit próbálta megvalósítani. Az Esztergomi Főegyház­megyei Hatóság 1919-ben az erzsébetvárosi plébániától leválasztva alapította meg a Magyarok Nagyasszonya plébániát. Átmenetileg a Damjanich utca 50 alatt működött, de plébánosa, Shvoy Lajos 1921-ben Templomépítő Bizottságot alakított. Az építkezés az akkori Budapest külterületének számító Városliget szélén, a Damjanich utca tengelyében kezdődött. A plébánia templomot ezután a köznyelvben Nagy Regnumnak, a Damjanich utca 50-et pedig Kis Regnumnak hívták. Az impozáns méretű Nagy Regnum templomot 1931. július 14-én szentelte fel Serédi Jusztinián hercegprímás. Ekkor is kiadtak egy díszes okmányt, amelyen már ez olvasható: „a világháború által megtizedelt, s az utána következett vallást, nemzetet nem ismerő összeom­lásban megsanyargatott magyar katholikus társadalom újjáéledésének és Istenhez való ragaszkodásának tanúbizonyságául emeltetett e templom...”. A második világháborúban súlyosan megsérült Regnum Marianumnak nem csak a felépítése, hanem a lerombolása is a kommunistákhoz köthető. Az impozáns templomot ugyanis a személyi kultusz dühöngésének tetőpontján, Rákosi Mátyás parancsára robbantották fel. A hivatalos indok persze arról szólt, hogy kellett a széles tér a katonai díszszemlékhez. Arról már nem is beszélve, hogy a Sztálin-szobrot is ide, a Regnum Marianum szomszédságába akarták felállítani, amelynek a helyszínét egyébként 1951 áprilisában nem más, mint Kádár János jelölte ki. A párt későbbi első titkára ugyanis akkortájt a Sztálin-szobrot felállító bizottságot vezette. A Regnum Marianumot 1951 szeptem­ber 23-án barbár módon elpusztították. Aláaknázták, és felrobbantották. A romokkal betömték az altemplomot, a maradékot pedig töltésmegerősítésre használták. De jutott belőle a szomszédos Sztálin-emlékmű talapzatába is. A diktátor 203 mázsa súlyú szobrát 1956. október 23-án a pesti nép ledöntötte. Az 1951-es esztendőben nem csak a templomot pusztította el a hatalom, de ekkor oszlatták fel a regnumos atyák közösségét is. A templom körül kialakult hittanári papi közösség azonban a vallásüldözés idején a templom és székház nélkül is tovább tevékenykedett, gyakran szigorú börtönbüntetés terhe mellett. A kommonista hatalom tisztában volt a hely szellemiségével, ezért épp a tanácsköztársaság bukása feletti hálaadó templom helyén állítottak szobrot 1969-ben a tanácsköztársaság emlékére. Kevesen tudják, hogy az emlékművet a Regnum utolsó, fel nem robbantott betonoszlopára emelték. Hát így felelt egymásnak a múlt. A múlt, hiszen már a tanácsköztársaság emlékműve sem látható a téren.

Jezsó Ákos