II. Rákóczi  Ferenc  imája

 


Ima a Hazáért nehéz időben

II. Rákóczi Ferenc 303 évvel ezelőtt indította el szabadság­harcát, népének „szenvedhetetlen iga alól” való felszabadítá­sa érdekében. Ezekben a nehéz időkben így imádkozott aláza­tos hittel szeretett Hazánkért:

„Úristen! Igazság kútfeje, kegyelem kimeríthetetlen forrása, ki paran­csolataidról megfeledkezett népedet néhanapján a szolgaság jármával sújtod, hogy megtörvén gőgjét, amint a büntetésben igazságot adtál, a megbocsátásban újból kegyelmet nyújts neki: bevalljuk, Uram, őseink nyughatatlanságát, beismerjük mindennapi vétkeinket, amelyekkel elle­ned támadván, valóban megérdemeltük ostorodat. Rászolgáltunk, Uram, hogy nemzetünk dicsősége elenyésszék, s gyermekeink idegen nép járma alatt görnyedjenek. Méltók vagyunk, hogy magvunk szakadván, eredetünk emlékezete és nemzetünk neve feledésbe merüljön, mivel elhajoltunk tőled, Istenünktől és Urunktól.

Mindazonáltal, ó Uram, tekintsd a nyomorúság ez örvényébe hullott népednek sóhaját, hallgasd meg a szegények, az özvegyek és árvák hozzád felsíró jajkiáltását. Tekintsd a bűnhődésre kész ártatlanoknak kiontott vé­rét, s ne feledkezz meg irgalmasságod cselekedeteiről, melyekkel hajdan oly kegyesen elárasztottad szolgaságban sínylődő választott népedet.

És ha lelkünkben lángra lobbantanád felszabadulásunk vágyának tüzét, vezéreld cselekményeinket, erősítsd meg karunkat, élesítsd fegyverein­ket, hogy egyesült erővel szolgálhassunk kegyes akaratodnak. Adj, Uram, azoknak, akiket vezéreinkül rendeltél, hivatásukban bölcsességet, a bal­sorsban bátorságot, a szerencsében mérsékletet, hogy végzéseid útján haladjanak. Te jelöld ki, Uram, táboraink határát, vedd körül irgalmas­ságod köntösével, óvd meg az ellenségnek cseleitől, s űzd el az álmot a virrasztók szeméről, nehogy készületlenül találtassanak. A Te angyalod legyen őrünk és vezetőnk a csatában, aki szétszórja a fegyverek golyóit, s valamint Izraelt szárazon vitte át a tengeren, vezessen át bennünket is sér­tetlenül ellenségeink tömegén.

Add, végül, Urunk, legkedvesebb Atyánk, hogy felvétetvén néped keb­lébe, rendelésed útjáról le ne térjünk, hanem igazságtételeid őreivé lé­vén, utunk nyugalomban és békességben vezessen tehozzád, ki végtelen kegyelmednél fogva azt akarod, hogy kiszabaduljunk a szolgaságból és megváltassunk. A mi Urunk, Jézus Krisztus által, ki a Szentháromságban veled él és uralkodik mindörökkön örökké. Ámen.”