2006.  október  23.  éjjel.    MI  és  KI  van  a  történtek  mögött ?

 


2006. október 23. éjjel

„KI A BETYÁR, KI A SZENT? MAGYAR FÖLDÖN
KI A SZENT?
HA A MÉRTÉK TÖNKREMENT, SENKI, SEMMI
MEG NEM MENT” ( Mécs László )


Ezek a sorok felszólításra fogalmazódnak meg bennem. Szünet nélkül kapom az intő és feddő sorokat, szavakat: „Miért hallgatsz? Miért nem szólalsz meg már?”

Igen, valóban hallgattam. Megnémultam. 2006. október 23-án éjjel sokkot kaptam a képernyő előtt. Bár fél szememre vak vagyok, mégis mindkét szememet dörzsöltem, hogy tényleg azt látom-e, amit vetítenek a hős, vakmerő riporterek? És mivel mindkét fülemet egyre erősödő süketség felhője üli meg, állandóan a hangerősítőimet állítgattam, hogy jól hallom-e a lövéseket, vagy megzavarodott agyam belső vészkiáltásai ezek? A Vén cigány Vörösmartyjaként téptem hajamat, üvöltöttem, sírtam. És a földön hanyatt feküdve könyörögtem a történelem Urához.... Több volt ez könyörgésnél. Hörgés volt ez, üvöltő Kyrie eleisonokkal, kérdésekkel, az ártatlanul halálraítéltek önigazolásával: MIÉRT? ÉS KI CSINÁLJA EZT? ÉS KI MIATT VAN MINDEZ?

És a válasz mindig ugyanaz volt: VALAKI EZÉRT FELELŐS. És abban a pillanatban belém vágott a történelem elkoptatott és ma már nem is használt fogalma: a felelőskormány felelős miniszterelnöke”.

Igen, a hajónak, amiben én is ülök, felelős kapitánya van. Mindenért, ami a hajón történik egészében és részleteiben a kapitány a felelős: mindenért és mindenkiért, a lázadásért is. És mivel a navigátorok, matrózok, kiszolgálók és utasok rádöbbentek arra, hogy a kapitány hitvány, sehonnai hazug kalóz, kitört a pánik, a hajó egyre erősebben billeg, inog, majd kezd félredőlni...

Most már azok az utasok is látják, akik eddig nem hitték el, hogy a kapitány becsalt mindenkit a hajóba, de az nem odamegy, ahová a jegyet váltottuk. Pedig tudnunk kellett volna, hiszen rá van vésve lelkünk kőtáblájára, hogy mi a hazugság, és honnét lehet észrevenni, hogy valaki hazudik.

A kérdésre értelmes választ kaphatunk, ha nem szűkítjük le egydimenziós képletté az életünket. Sajnos ezért feneklik meg minden kezdeményezés, mert a világ urai és csatlósai és a félrevezetett milliók már a kiindulópontban is hibás, sőt hazug téziseket vallanak. Mert lehet még ma is azt hinni és hirdetni, hogy a föld a középpont, és még a Nap is körülöttünk kering rabszolgaként, – lehet napkeltéről és napnyugtáról regélni, de a tények szívósan ellenállnak. Uraim, tudomásul kell vennünk, hogy kis pont a földünk, és még annál is kisebbek azok, akik rajta élnek, még ha királyoknak és miniszterelnököknek hívják is őket.

Van Isten, és van Törvény! Nemcsak földi gravitáció, de égi is van. És minden égi és földi halandó ezeknek a törvényeknek van alávetve. Lehet fellázadni ellenük, mint ahogy lehet a magasfeszültségű kábelekhez is hozzányúlni, – vagy Ikaruszként nevetséges szárnyakkal leugrani a legmagasabb hegycsúcs tetejéről. Lehet a teljes napfogyatkozáskor is belenézni a homályosnak tűnő napkorongba, de örök vakság a büntetés.

Nemcsak fizikai, de isteni, teológiai, erkölcsi és társadalmi törvények is vannak. Ezek esetében is lehet engedelmeskedni, s lehet fellázadni ellenük. De a következményeket minden esetben és az élet minden szintjén a törvények vaslogikája keményen és kegyetlenül behajtja rajtunk. A törvények megszegésére megtorlás a válasz. Lehet hat millió magzatot gyilkos kézzel pénzért meggyilkolni, de a megtorlás ezúttal sem maradt el, még ha parlamenti törvénybe iktatták is.

Tehát lehet a nyolcadik parancsolatnak engedelmeskedni, és lehet ellene szemérmetlen cinizmussal fellázadni. Lehet IGAZAT mondani, és lehet HAZUDNI. A Tízparancsolat isteni vaslogikája mindkét esetben meghozza döntését, és a következmények sokszor szemünk láttára elénk merednek.

+

De nekünk még pontosabb eligazítást nyújt az Evangélium. Jézus kinyitja szemünket, és a lényegre mutat rá. Új perspektívát kap az egész kérdés azzal, hogy – mai szóval élve – „háttérelemzést” ad. Nagy viták, utcai zavargások voltak Jézus korában is. Sőt Jézus miatt és Jézus körül. És akkor is az igazság és a hazugság volt a napirenden. Ekkor hangzottak el Jézus ajkáról: „Miért nem értitek beszédeimet?... .A ti atyátok az ördög... Gyilkos az kezdet óta. Nem tartott ki az igazságban, mert nincs igazság benne. Amikor hazudik, saját természete szerint beszél. HAZUG Ő, és A HAZUGSÁG ATYJA. Nekem viszont, aki igazat beszélek, nem hisztek.” (Jn 8,42-48).

Sem az egyes embert, sem a világ történéseit, történelmét soha nem értheti meg az, aki ezeket a jézusi igazságokat, „felfedezéseket” figyelmen kívül hagyja. Apokaliptikus világban élünk, ilyenkor még fontosabb, hogy az események mögé nézzünk. Sokszor találkoztam a Sátánnal olyan értelemben, hogy az események, drámai jelenetek, tragédiák és komitragédiák, verések, válások, gyilkosságok véres eseményeit nem lehetett megértenem a sátáni jelenlét, bujtogatás vagy közreműködés nélkül.... És itt érkeztünk meg 2006. október 23.-ának tragédiájához.

És jó, hogy napokat vártam, mert közben a Hazugság Atyjának, a Sátánnak közvetlen és közvetett jelenlétére egyre több fény derül. Fogaskerekek rendszerével működnek az égi és a sátáni erők. A Sátánnak is szüksége van szolgákra, csatlósokra, akiken keresztül tud működni, és hatást kifejteni.

Főrendező – Főszereplők:

Az október 23-i eseményeket hónapokon keresztül pontos forgatókönyvvel, koreográfiával készítette elő a FŐRENDEZŐ. Mivel a commedia diabolica felvonásait már ismerjük, teljes bizonyos­sággal állítom, – mint teológus és oknyomozó történész –, hogy ez a főrendező a Sátán volt, a hazugság atyja, a gyilkos. FŐSZEREPLŐI a „felelős magyar miniszterelnök és felelős minisztériuma” és beosztott csatlósai, rabszolgái, a főpolgármester, az országos és a budapesti rendőrfőkapitányok. Kik ezek? Milyen eszmének felesküdött élhar­cosai?

Mindegyikük az ateista kommunizmus és radikális liberalizmus felesküdt hívei. A kommunistákról – de én velük egy nívón állónak minősítem a liberális főszereplőket is – A. Szolzsenyicin, a kommu­nista ideológia leleplezésének leghitelesebb írója és filozófusa így vall: „A kommunistáknál kártékonyabb és veszélyesebb embertípust még nem produkált a Történelem...”, majd rátérve főtémánkra, a ha­zugságra, így folytatja: „Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista ki ne mondana, ha azt a mozgalom érdeke vagy az elvtársak személyes boldogulása úgy kívánná”.

Ezek után már csak az olvasóknak és az októberi történéseken résztvevőknek egyenként és közösségileg kell a velük történteket behelyettesíteniük: a saját fülükkel hallottakat, a saját szemükkel látottakat, vagy szerencsétlenebb esetben a kilőtt szemükkel, véresre vert bőrükkel, összeroncsolt izmaikkal, megrepedt csontjaikkal kap­csolatos fájdalmaikat. Itt nem a történész és nem a teológus beszél, hanem a magister vitae, maga a TÖRTÉNELEM, mint a leghitelesebb tanú. (Ennél könnyebb helyzetben még sosem voltam, mint történész, mert itt nem kódexeket, ősnyomtatványokat, békekötések iratait kell feltárnom az archívumokban, hanem hivatkozok az élő dokumen­tációk százaira és a szemtanúk százezreire...) És ezek a dokumen­tumok napról napra szaporodnak: letagadhatatlanok, mert nemcsak szavak, hanem rögzített filmkockák leplezik le a Sátánt és csatlósait, akik egyre nehezebb helyzetben vannak, szorítják őket a tanúk, az orvosi látleletek és a kamerákat kezelő igazi „oknyomozók” és „tényfeltárók”. A hatalmon lévők egyet tehetnek, és teszik is: kitérnek a bizottságok kérdései elől, és otthagyják a termet, míg ki nem találnak újabb hazugságokat saját tetteik kimagyarázására. Íme néhány a hazugság aktáiból és képcsarnokából, melyekből Breviá­riumot lehetne összeállítani napi olvasmányként:

AZ ŐSZÖDI BESZÉD. Itt a Hazugság Atyja nemcsak leleplezte önmagát, de a jelek szerint olyan öngólt rúgott magának, mely elin­dította az egész országot rémületbe ejtő lavinát.

AZ ÖNKORMÁNYZATI MINISZTERASSZONY KISZIVÁROGTATOTT BESZÉDE...

A MINISZTERELNÖK ELLENTMONDÓ NYILATKOZATAI: adott-e közvetlen utasításokat a rendőrfőkapitánynak a Pártház a TV-székház elleni, illetve az októberi tüntetések leverésekor vagy nem? Óránként egymásnak ellentmondó nyílt hazugságok, – olykor nem tudja, vagy tudatosan – a megtévesztés szándékával – ellentmond önmaga előbbi állításainak. Saját szavait idézve: hazudik – társaival együtt – nappal, éjjel, éveken keresztül, hogy a kommunisták hatal­mon maradhassanak.

AZ ÖNMAGÁVAL MEGHASONLOTT MINISZTERELNÖK MIATT MEGHASONLOTT AZ ORSZÁG: A kettős színjátszás a nérói commedia diabolica-t juttatta eszünkbe. Mert miközben fényes fogadásokat, parlamenti tűzijátékokat rendezett, és letérdelt az egykori KISZ-titkár a mártírok új emlékművének színpadán, mint az őrjöngő Néró a fel­gyújtott Róma láttán, addig rohamrendőrei nekirohantak a Belváros százezres demonstrálóinak. Hiába mutatták meg neki a félholtra vert magyar apák, fiatalok képeit, büszkén mondta, hogy a RENDŐRSÉG TETTE A DOLGÁT, ÉS JÓL, HATÉKONYAN CSELEKEDETT, EZÉRT JUTALOMBAN RÉSZESÍTI ŐKET... És közben megszólal Jézus: „Min­den önmagában meghasonlott ország elpusztul, és ház házra om­lik” (Lk 11, 17).

ÉS VOLTAK-E MÁS FŐSZEREPLŐK?

Honlapunkon olvasható szemtanúi beszámolók közül kettővel foglalkoztam behatóan: egy kétgyermekes ellenzéki politikus és egy jezsuita pap képeivel, vallomásaival. MINDKETTEN BÉKÉLTETNI AKARTAK.

Két kisgyermekével és feleségével megjelentek az Asztória előtti, hivatalosan bejelentett, és rendőrség által „biztosított” óriási rendezvényen. A szónoklatok és a műsor végeztével hazafelé indultak. A közeledő rendőrök sorfala láttán még sikerült feleségét és kisgyermekeit hazaküldeni, ő maga pedig kezében a képviselőket mentelmi joggal védő igazolvánnyal a rendőrök sorai felé közeledett, hogy mint hivatásos országgyűlési képviselő érdeklődjön: mi is történik? Mi a probléma?... A történeteket mindenki el tudja képzelni, s a „jogszerű rendőri intézkedés” súlyos következményei, mint tények magukért beszélnek: a rohamrendőrök berántották maguk közé, – földre teperték, összeverték, fejét gumilövedékkel meglőtték... eszméletét vesztette... éjjel ébredt öntudatára... agyrázkódás miatt semmire nem emlékezik, a fején kötés, a karja pedig csonttörés miatt felkötve...

TUD ERRŐL A FELELŐS MINISZTERELNÖK ? A KORMÁNY ? ÉS TUDNAK ERRŐL A KORMÁNYPÁRTI KÉPVISELŐK ? Igen, hiszen élő tanúként megjelent a Parlamenti Bizottság előtt...  mindenki láthatta, a rendőrfőkapitány is, a bekötött fejű képviselőt... A kérdésekre mindig ez a cinikus válasz hangzott el: „A rendőrség törvényesen végezte a dolgát”.

PAPVERÉS FÉNYES NAPPAL A NEMZETI ÜNNEPEN. A pap neve nem csak országosan, de világviszonylatban is ismert. Vértesaljai László jezsuitáról van szó, aki ráadásul nem is „civilben”, hanem reverendában jelent meg az Asztóriánál rendezett országos demonstráción. Ő is hasonlóképpen gondolkodott, és amikor látta, hogy valósággal elszabadult a pokol, mint pap, szerette volna a felbőszült rendőröket is jobb belátásra bírni. Ő is bátran, igaza tudatában, mint a Vatikáni Rádió magyar szekciójának egykori igazgatója közeledett a rendőrök sorfala felé. Bár néhány rendőr figyelmeztette társait: Vigyázatok, ez pap! – Ennek ellenére őt is berántották maguk közé, földre tiporták, és miközben verték, Istent káromolták, és a MAGYAR RENDŐRÖK A KEZÉBEN TARTOTT MAGYAR ZÁSZLÓT MEGTAPOSTÁK. A csizma nyoma most is rajta van a háromszínű zászlón, de ott leng a Jézus Szíve templom falán... – mementóként.

És mindez történt azon a napon, melyen a forradalom egykori volt kommunista miniszterelnökének vértanúhalálára is emlékeztünk. Szob­ránál leányunokája is koszorút helyezett el, és sírt, mert nem értett semmit.

Én igen. Íme a végkövetkeztetés: Ha a Hazugság Atyja uralkodik egy ország felett, népe szükségképpen meghasonlik. Mert maga a MÉRTÉK tört össze. Ilyenkor már a hatalom mindenkit ellenségének tekint, és ver papot, meggyaláz nemzeti zászlót, semmibe veszi a legelemibb törvé­nyeket is. Anarchia van. Ez az a kor, amikor mindenki igazolványt állít ki önmagáról, hogy valójában ki is ő? Betyár? Vagy SZENT?

Uram irgalmazz! Krisztus kegyelmezz! Kyrie eleison...

Barlay Ö. Szabolcs