HIMNUSZ - EMLÉKMŰ

Kölcsey Ferenc költeményét, a Magyar Nemzeti Himnuszt idéző, 2006 májusában felavatott alkotást V. Majzik Mária Magyar Örökség-díjas képzőművész készítette.

(Az emlékmű 40 millió forintból készült, amely közadakozásból gyűlt össze. V. Majzik Mária első nagyobb szobra a Csolnoki Fehér Szűz Mária volt. 2001-ben készítette a dabasi Szent István-szobrot. A költemények szoborrá alakítását a budai Magyar Szentek templomában, Jókai Anna Ima Magyarországért című versével kezdte meg.)

Az alkotó elképzelése egy szabadtéri oltár illetve imahely létrehozása volt, amely a Nemzeti Himnusz "megelevenítésével" fejezi ki a nemzet egységét.

"A Himnusz-emlékmű remélhetően olyan kisugárzó erővel bír, amely vonzerejével a határon innen és túl hozzájárulhat a magyarság megmaradásához, és ennek az eszmének az életben tartásával hamarosan zarándokhellyé válik" - vélekedett a művész, aki Magyarország legjobb egyházi szobrászművészének számított. A Hospice Szolgálat Hospice Kápolnájának már maga a kivitelezője és a tervezője. Tíz méter hosszú és három méter magas felületet kellett domborművekkel beborítania.

Amikor XI. kerületben, a Magyar tudósok körútja 1. szám alatt, az új egyetemi negyedben, a budai Magyar Szentek templomában elkészült Jókai Anna Ima Magyarországért című kultikus költeményének domborműváltozatával is, úgy érezte, feltette a koronát egy sikeres korszakára.

(Számos rajzos vázlat majd az agyagvariáció után 2004 augusztusában formálta meg a monumentális emlékmű gipszváltozatát. Szabó József öntő februárig a bronzöntvénnyel, Szabó Zsigmond kőfaragó pedig avatásra készült el….)

A szobor nem véletlenül került Budakeszire, hiszen Erkel Ferenc valaha itt töltötte nyarait. Erről a ház falán elhelyezett emléktábla, és a Fő téren álló mellszobor is tanúskodnak.

Az emlékmű egy kitárt karú szabadtéri oltárra hasonlít. A márványból, mészkőből és bronzból készült szoborkompozíció közepén egy Istenalak látható, ezt veszi körül sugaras alakban a vers szövege. A dicsfénnyel koronázott, plasztikusan kidolgozott alak köré rendeződik egy kis híján teljes kerék, melynek hiányzó cikkelyében hét galamb, a Szentlélek szimbóluma áll. A középső, nyitott szárnyú lélekmadár csőrében a Szent Koronán lévő kereszt látható. A galambok között rovásírással kiírva a cím: Himnusz.

Az Istenalak jobbján-balján négy-négy versszak olvasható Kölcsey Ferenc nemzeti imájából. Az egész emlékmű egy hármas halommá stilizált palotadíszen áll. A kitárt kezű Atya jobbján a Tisza, balján a Duna kanyarog, mellettük három-három boltívbe foglalva látható minden vármegyének, a Trianon előttieknek is, és Budapestnek egy-egy harangja.

A 4 méter magas domborművet 9 méteres magasságban 21 harang egészíti ki, amelyeken ünnepnapokon a Himnusz szólal meg, vasárnaponként délben pedig a déli harangszó. A kompozíció a magyarság pogány és keresztény hagyományait megjelenítő szimbólumainak tárháza. A 3+1+3 felépítésű boltíves szerkezetben harangjáték működik,

Az emlékmű elkészítéséhez szükséges pénzt adományokból gyűjtötték össze.