Gondolatszikrák - 51

    Kérem az Urat, hogy túlvilági hitetek valamennyiteket tegye derűssé.   (Morus Tamás)

    Mért vagyunk sokszor olyan visszafogottak, ha a másiknak adnunk kell azt, amire életéhez olyan nagy szüksége van: egy jó szó, egy dícséret, egy elismerés, segítő jelzés!
    Ezek azok az apró figyelmességek, melyek az életet szebbé teszik. Mindenkinek szüksége van rá, és ami még fontosabb, mindenki tovább adhatja a másiknak. (R. Aveln)

    Isten nem kíván csak hitet tőlünk, nem hagy bennünket jel, híradás nélkül. Csak belső csendünket kéri. Hangjára való figyelést. Intéseinek hódolattal teli meghallgatását, végzéseinek hálás elfogadását, melyek mind javunkra szolgálnak. Ha kívánságának eleget teszünk, akkor gyakran szent megdöbbenéssel fogjuk közvetlen jelenlétét, segítségének hatását tapasztalni. Ilyenkor felmérhetjük, milyen gyenge is a hitünk, pedig valójában hegyeket mozgathatnánk el. - Isten nem a távoli, oszthatatlan, tapinthatatlan Isten. Ő a mindenütt jelenvaló, a bennünk lakó. Kizárólag benne élünk, mozgunk és vagyunk. (P. Ehrlich)

Az ember és a lehetőség

    Senki sem születik erre a világra úgy, hogy ne szülessen vele együtt a feladata is.

    Szereted az életed? Akkor ne tékozold el az idődet, mert abból áll az élet.

    Az oxfordi napóra felírása: Pereunt et imputantur. Az órák múlnak, és mi felelősek vagyunk értük.

    Amit percekben elmulasztottál, semmilyen örökkévalóság sem hozza vissza.   (Schiller)

    A szívesen végzett munka gyógyítja a szenvedést.   (Shakespeare)