|
2004-ben a Passio nagyobb és mélyebb nyomokat hagyott az emberek tudatában, mint máskor. Bizonyára a Szentlélek irányította úgy az eseményeket, hogy a világhírű austrál filmrendezőnek, Mel Gibsonnak Passio című művét egy időben forgatják a világ minden részében Amrerikában-Európában-Ázsiában, és sorban állnak az emberek a filmszinházak előtt. A sikerhez még a Sátán kudarcba fulladt intrikája is hozzájárult, mert még a vetítése előtt világméretű ellenpropagandába kezdett minden ateista gyülekezet, a szabadkőmüves-zsidó-liberális erők összefogásával. Antiszemitizmussal, a történelem meghamisításával és más hazugsággal vádolt szerző, Mel Gibson és műve, a Passio azonban elindult hódító útjára.
A híradásokban böngészve, néhány megszívlelendő gondolatra hívom fel olvasóink figyelmét!
Milyen általános és milyen egyedi kifogásokkal akarták lejáratni a Passiót és annak szerzőjét?
1. Az enyhébbek közé tartozik az a vád, hogy a passio durvasága, brutalitása, az atrocitások sorozata megmásítja a jézusi üzenet lényegét, mely a kölcsönös szeretet hirdetése és megvalósítása.
Bár ez rejlik a francia püspöki kar közelmultban megjelent közleményében és a Magyar TV-műsorában egy katolikus pap is ezt ostorozta, de ez a kritika nem állja meg a helyét. A Passio ui. épp arra a különbségre akar rádöbbenteni,ami a pusztán emberi szenvedés és a jézusi kereszthordozás között van. Szenvedni ugyanis mindenki tud, ezzel szemben a Krisztus-követő szenvedése kereszthordozássá magasztosul.
Másrészt Mel Gibson épp a világ, de különösen a mai keresztények lelkiismeretét akarta felrázni az evangéliumban rögzített rettenetes brutalitás kendőzetlen bemutatásával. Maia Morgenstern, (a filmben a Mater Dolorosa megszemélyesitője) jogosan utasítja vissza, hogy a Passiót a horrorfilmek szintjére degradálják. M.Gibson ugyanis eleve nem Jézus egész életét, hanem csupán a megváltó-szenvedés utolsó 12 óráját akarta bemuatatni. Erről így nyilatkozott: "Miért? Nem volna tán joga arról készíteni filmet, amiről akar? Gibsont az áldozathozatal érdekelte. Alkotóművészként jogában állt."
A fentiek fényében undorító rágalomnak tekintendő az az állítás, miszerint "Mel Gibson a Sátán pornográf követe".
Ha mindehhez még azt is hozzávesszük, hogy a film főrendezője kontrollként katolikus teológust kért fel, William Fulco-t, a klasszikus sémi kultúra egyik legtekintélyesebb szakértőjét, valamint azt, hogy minden forgatás előtt megkérte a szereplőket, hogy vele együtt - önkéntes alapon - vegyenek részt a szentmisén, akkor egy kis rést vágtunk magunk számára, melyen keresztül betekintést nyerhetünk e rendkivüli alkotás páratlan lelki sikerének titkaiba. A Passió nézőinek lelkében ugyanis katarzis megy végbe. Mert legtöbbjük mea culpázva megtér, vagy önként jelentkezik a rendőrségen egy-egy gaztettének bevallásával. Ha tehát mindenképpen Sátánt akarunk belekeverni a témába, akkor inkább úgy fogalmazzunk, hogy a felháborodás oka bizonyára ebben keresendő: A Sátán soha nem örül, ha valaki vagy valami megtérésre ösztönzi az emebereket. Már pedig itt erről van szó. Maguk a szereplők is erről tesznek vallomást. A Jézust alakító James Caviezel, akit két éve még Monte Cristo grófjaként láthatott a közönség, - vagy a Pétert, Veronikát alakító művészek hitüket rendszeresen gyakorló keresztényekké váltak. Ez itt a baj! A Megváltó! A Messiás, aki rettenetes kereszthalálával a Golgotán a világért feláldozza önmagát.
A Sátán csatlósai tehát érthető okokból "gyártják" esztelen rágalmaikat.
2. A másik vád az előbbinél is ravaszabb, és érdemes lehatolni a rágalom gyökeréig. A vád nem kevesebbet állít, mint azt, hogy Mel Gibson antiszemita és a Passió éppen zsidóellenssége miatt alkalmat nyújt az antiszemita hangulatkeltésre.
A legegyszerűbb válasz az lenne, amit az egyik újság közölt: "Mel Gibson keresztény, tehát nem antiszemita." (A két fogalom ugyanis egymást kizárja). Csakhogy a kérdés és maguk a rágalmazók sokkal rafináltabbak annál, semhogy ilyen filozófiai axiomával el lehetne intézni a kérdést. Ha ugyanis az összefüggéseket szemügyre vesszük, kiderül, hogy nem is a filmmel és nem is a szerzővel van bajuk, hanem Jézussal és az Újszövetséggel, vagyis magával a kereszténységgel és annak eszme- illetve normarendszerével van bajuk. Magyarán: a fő probléma maga Jézus Krisztus. Ez a magyarázata annak, hogy ha valahol és bármikor világ-körútra indul és népszerűvé válik egy evangéliumot propagáló film vagy színmű, azonnal megindul ellene az eszeveszett lejárató kampány, úgy ahogy azt Sartre megjegyezte: "Az antiszemitizmus nincs irigylésreméltó helyzetben: életbevágó szüksége van az ellenségre, akit el akar pusztítani."
Lényegében ugyanez történt 1974-ben A Jézus Krisztus szupersztár bemutatóján a Broadwayn. Akkor a The New Anti-Semitism címet viselő röpirat nyiltan hirdette, hogy a Weber musical antiszemita alkotás, ami miatt az amerikai zsidóság kénytelen lesz elmenekülni az Egyesült Államokból..
Ezek után nem fogunk csodálkozni a Guardian brit napilapban megjelent híradáson: Zsidó szervezetek képviselői a koncentrációs táborok egyenruhájában tiltakozásként felvomnultak a New-York-i Times Square-en, és tábláikra többek között ezt írták: "A Passió halálos fegyver a zsidók ellen" Hogy miért? A választ Raymond Apple ausztrál rabbi adja meg: Gibson filmje megint megbonthatja a vallási közösségek közötti harmoniát azzal, hogy a zsidóság volt Jézus gyilkosa. - Aki megnézte a filmet,saját szemével láthatta, hogy nem erről volt szó, hiszen semmilyen utalás nincs benne a zsidóság elitélésére vagy az ellenük való hangulatkeltésre.
Ha a dolgok legmélyebb gyökeréig akarunk lehatolni, akkor nem tudunk más következtetésre jutni, mint amit egy újságíró mond: létezik egy un. "holokausztipar", mely mindenáron mindenkivel és mindennel kapcsolatban azt akarja elhitetni, hogy a zsidóságot gyűlölik és ki akarják irtani. Ugyanez az újságíró-szerintem teljes joggal - azt állítja, hogy ép ennek az üldözési mániának ismeretében a valóság az, hogy az antiszemitizmushoz nem is kell antiszemita. Hiszen az magától gerjed,sőt eléri, hogy még azt is antiszemitává teszi, aki különben soha nem akart az lenni.
Mel Gibson is ezek közé tartozik. Épp az ő esete mutatja, hogy elegendő egy bibliai idézet szó szerinti beépítése a Passióba, és már is kész a vád: Gibson és műve a legveszélyesebb antiszemita támadás. Mit számít a Biblia, mit számítanak az evangelisták, mit számít Máté 27.26-ban rögzített 2000 éves dokumentáció ("Vére rajtunk és fiainkon")? A Csíksomlyói passió második felvonásának végén a Várszinházban tíz éven át Botár Endre ezt ordította bele a hallgatóság fülébe, és soha senki nem gondolt arra, hogy a zsidók istengyilkosok, és senki nem akart zsidót ölni. Miért? Mert akkor még nem virágzott a holokausztipar.
Mi tehát Gibson bűne? Az, hogy betű szerint követi az evangéliumot. Azzal, hogy ezt a mondatot angolra nem fordíttatta és csak arámul hallható a filmen, lényegét tekintve élethű fénykép magáról a holokausztipar meglétéről, mely még azt is szemünkre hányja, hogy a holokauszt 60.évfordulóján A Passiót forgalomba hozni, nem más,mint médiakalandorság…
Helyben vagyunk! Most már minden világos!
Maia romániai zsidó, 3 gyermek anyja, szinésznő, mint főszereplő mondja: viszautasítom még a gondolatát is annak, hogy a Passio antiszemita lenne. "Az antiszemitizmus gondolatát provokálják és szervezik"
|